:::::: Powered by: www.webtar.hu ::::::

Közig. jog 1/ Az igazgatás fogalma, alanya, tárgya, tartama, fajai. Az igazgatás, vezetés és irányítás kapcsolata. Fogalom: az igazgatás az emberi együttműködés során keletkező olyan céltudatos emberi tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez a közösen végzett munka összhangját, és ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Alanya: aki igazgat, ember vagy emberek csoportja. (Erősen differenciálódott 3 irányításrendszere: - politikai pártok, - államszervek, – társ.-i szervek./ vagy munka szervei, állig. Szervek, társ.-i önig. Szervei.) Tárgya: akiket igazgatnak szintén emberek csoportja lehet. A modern társ.-ban az egész államilag szervezettárs., annak szervezeti és szervezet rendszerek. Az igazgatás alanya és tárgya egyaránt a szervezet. Ha a 2 egybeesik = társ.-i önigazgatás(ritka), Általában elkülönül, modern társ.-ban az igazgatást a társ. önálló szervezetrendszere látja el. Az igazgatás kizárólag emberek közötti viszonylatban érvényesülő emberi tevékenységnek tekintjük, kizárt az egyén saját munkájára vonatkozó összehangoló tevékenységet. Tartalmi elemei: célkitűzés , információgyűjtés és feldolgozás, tervezés, döntés, végrehajtás, koordináció, ellenőrzés. CITDÖVKE = igazgatási ciklus (lehet 1x-i lefutású és imsétlődő) (1-3= előkészítő szakasz. 4= központi, az 1-3 a meghozatalát, az 5-7 /kivitelező szakasz/ a végrehajtását szolgálaja) 1./ - Célkitűzés: nem más mint a megvalósítandó cél kitűzése. Az igazgatás cél nélkül üres. 2./ - Információgyűjtés és feldolgozás: a célkitűzés birtokában megkezdődik az előkészítő szakasz ( amit írásban, beszédben, telefon, számítógépen keresztül kerülnek az igazgatási személyhez. Minden esetben információs rendszeren keresztül valósul meg az információáramlás. 3./ - Tervezés: funkciója azoknak a lehetséges kivitelezési alternatíváknak a feltárása és kidolgozása, melynek megvalósulása biztosítja a célelérését. 4./ Döntés: az igazgatási ciklus központi eleme. A ig. szerv vezetője hozza. 5./ - Végrehajtás: a végrehajtás érdekében a döntést először utasítássá kell formálni és közölni kell az érdekeltekkel. Ezt követi a végrehajtás személyi és tárgyi feltételeinek a megszervezése, mely állhat új szervezet szervezett létrehozásából vagy már meglévő szervezet átalakításából. 6./ - Koordináció: munkamegosztás szükségszerű követelménye. A koordináció biztosítja a rész és az egész összhangját. Ahol több ember dolgozik ott a koordináció biztosítja a munka összhangját. A cél és a munkamegosztás közötti ellentmondást kiküszöböli. 7./ - Ellenőrzés: az igazgatási ciklus záró fázisa, egyben az újabb igazgatási ciklus kiindulópontja is lehet. A végrehajtást információkkal és tanácsokkal segíti. Az igazgatási fajtái: államigazgatás = államszervek és az állami munkaszervek igazgatási tevékenysége. Az államszervek között a törvényhozói végrehajtói, a közigazgatási és a igazságszolgáltatási szervek, az állami szervek között pedig az egyes gazdálkodó szervek, intézetek és egyéb állami munkaszervek találhatók. A magánigazgatás: Az igazgatási hatalom gyakorlásának alapja a magántulajdon. A tulajdonos határozza meg az igazgatási célkitűzéseket, döntéseket, és gondoskodik azok végrehajtásáról. A társadalmi önigazgatás: a szövetkezetek, egyesületek , stb. Amelyek közvetlenül vagyonnal alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek, mégis a társadalmi önigazgatás alapján működnek. Ilyen pl. érdekképviseleti szervek egyes típusai. Alapja a csop. tul. és a társ. öntevékenység szerveinek létrejötte. Szervezés tágabb értelemben: igazgatás, szűkebb értelemben: az igazgatáson belüli végrehajtás. Az igazgatás két nagy területre osztható fel: Közigazgatás: közhatalmi jogosultság különbözteti meg egymástól magánigazgatás: szervek: arra feljogosított szervek, másokra nézve APEH kötelező erejű, döntéseket hozhat, jogsza- ORFK bályokat hozhat, konkrét ügyekben egyedi ANTSZ jogszabályokat hozhatnak, pl. fegyvertartási Központi Statisztikai Hiv. Közép Tiszai Vízgazdálkodási Hiv. Hortobágyi Nemzeti Park Szerencsejáték felügyelet ( nem közig szerv, az iskola ha bizonyítványt állít ki az) Az igazgatás vezetés és irányítás kapcsolata: Irányítás = a vezetés igazgatása Vezetés = az igazgatás igazgatása A vezetés fő funkciója, hogy az igazgatási szervezetekre gyakoroljon hatást, és ezen keresztül a teljes szervezetre. Az irányítás hasonló funkciót lát el, mint a vezetés, azzal a különbséggel ,hogy közvetlenül a vezetésre és azon keresztül az igazgatási szervekre gyakorol hatást és nem a fő tevékenységét végző szervre. Az irányítás és vezetés közt a különbség az irányítás a szervezetre kivülről ható igazgatást jelent, míg a vezetés a szervezet és annak igazgatása keretében helyezkedik el. Irányítás Igazgatási szervezet Szervezet A társadalom politikai rendszerének felépítése: Állami szervek: társadalmi szervek: törvényhozó szervek =országgyűlés - politikai pártok végrehajtó szervek= közigazgatás - szakszervezetek igazság szolgáltató szervek= Bíróságok - egyéb szervezetek Államigazgatási szervek önkormányzati igazgatási szervek Kormány - helyi önkormányzat - testületi vagy köztestületi önkormányzat minisztériumok - települési önkorm. - magyar labdarugó szövetség országos hatáskörű szervek - városi, fővárosi, községi - magyar tudományos akadémia Dekoncentrál szervek - területi önkormányzatok - TB Megyei Fővárosi Közig.Hiv. - megyei önkormányzat - nyugdíj ( alá fölé rendeltségi viszony) 2/ közigazgatás kialakulása, fogalma, feladata: Közigazgatás kialakulása Magyarországon I István után. Területi alapon szervezett államberendezkedés, vármegye rendszer, ispánok. Közigazgatásnak nincs elfogadott fogalma , meg kell vizsgálni jellemzőit, szervezetét, személyi állományát. Közigazgatást az állami igazgatás speciális területeként határozzuk meg, olyan igazgatási tevékenységként, melyet az igazgatás alanya közhatalom birtokában végez. Tartalmában megegyezik az igazgatási ciklus általános elemeivel. Itt a célok elérése a tevékenység lényege és ahhoz össztársadalmi méretű döntés-előkészítés és végrehajtás szükséges. Közig. Feladata Oktatás, Egészségügy, járvány, megelőzés, megszüntetés , több feladatra hoznak létre. Ágazati : országos hatáskörű szervek a minisztériumok. gazdasági főágazatok: kereskedelem, mezőgazdaság művelődés és szociális ágazatok oktatás, ország külső és belső védelmének ellátását biztosító fő ágazatok. Funkcionális: társadalmi védelmi funkció pl. természeti katasztrófa védelem. - biztonságvédelmi funkció(munkavédelem)- állam védelmét szolgáló funkció( határőrség, honvédség)- állam anyagi biztosítása funkció ( adó, vám stb) -állam politikai funkciója ( politikai intézményrendszer kialakítása)- állam működését biztosító funkció ( anyakönyvi funkció, ingatlan nyilvántartás, statisztika) Ma is ellátandó funkciók, belső : gazdasági funkció (pl. árszabályozás, privatizáció) -művelődési (intézet irányító), oktatási , kulturális, sport, szociális egészségügy- népesedés politikai funkció, belső védelmi funkció (rendészeti védelem, tűzvédelem). Külső funkció: külső védelmi funkció (honvédelem), az államnak a külső támadásokkal szembeni védelme, nemzetközi együttműködés szervezése (külpol., külgazdaság)( nemzetközi szervezetekkel való együttműködés) Közigazgatás jogtudományi fogalma: - a legfelsőbb képviseleti(tv. hozói) szerv által elfogadott törvényeknek alárendelt szervek közhatalom birtokában, jogszabályi keretek között végzett vh.-i, rendelkező tev.-e. Államszervezés: - törvényhozási (közhatalmi jelleg, - közigazgatási (közhatalmi és szervező jelleg elkülönült alrendszer), - igazságszolgáltatási szervek (közhatalmi jelleg). A közig. sajátos fea.: az egész társadalomra nézve látja el az állami akarat vh.-a érdekében a szervező tev.-et. Rendeltetése: az állami akarat vh.-a. Közigazgatásban fő tevékenységi fajtákat különbözetjük a közigazgatásban: jogalkotás, törvény előkészítés - hatósági jogalkalmazás - irányítás - felügyelet - közvetlen tulajdonosi tevékenység - materiális tevékenység (fegyveres erők testületek és rendészeti szervek tevékenysége) Közigazgatási hatáskör: hatáskör olyan felhatalmazások, jogosítványok jogi eszközök amely képes feladatát ellátni egy közig szerv. A közig. szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozó egyedi ügyben jogszabály alapján jogot, vagy kötelezettséget érintő döntést hoz. Megkülönböztetjük a hatáskört :( anyagi és alaki) Anyagi: jogalkotó hatáskör, irányítási hatáskör pl. ORFK.BM irányítja Felügyeleti hatáskör és ellenőrzési- hatósági ( jogérvényesítő hatáskör) Hatáskör alaki jogi értelemben: milyen fajtájú, szintű, elnevezésű szerv jogosult és köteles ellátni. Illetékesség: azonos hatáskörű szervek közötti munkamegosztási szabály. Közig. fea.-ok: - központi (kormányzati, megosztott), - területi és helyi (önkormányzati, és állig.) Közigazgatatási szervezeti rendszere: Államigazgatás szervezeti rendszere, vannak - központi szervek- területi szervek - helyi szervek. Központi szervek: kormány általános hatáskörű szerv csúcsszerve az államigazgatásnak. - kormányt segítő szervek: minisztériumok pl. Pénzügy, Belügy, Igazság, Külügy, Földművelési és Vidék, Ifjúsági és sport minisztérium, Oktatási, EÜ. Minisztérium. - tárca nélküli miniszterek 2 van.- országos hatáskörű szervek- speciális központi szervek pl. Állami számvevőszék. Kormány feladata: védi az alkotmányos rendet , védi és biztosítja az állampolgárok jogait, társadalmi gazdasági tervek kidolgozása, és azok végrehajtása, külpolitika, belpolitika, mezőgazdaság megszervezése, önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzése. 3/ A közigazgatási jog fogalma, helye a jogrendszerben. Közigazgatási jog forrásai. Közigazgatási jog azon jogszabályok összessége, amelyek a közigazgatás szervezetét és a működése során a végrehajtó tevékenységével összefüggő társadalmi viszonyokat szabályozza. Tárgykörei: - közig. szervezete, közig szerv. elj.-a, mük. során a vh. Tev.-ével összefüggő társ.-i viszonyok tartalmi meghat.-a. Közigazgatási jog helye a jogrendszerbe: alkotmányjog (1-es áp. jogok a közig. mük.-el fejtik ki hatásukat, - közig szervek az alkotmányban vannak)- pénzügyi jog , család és az agrájog (jogalk. első sorban a közig. szervek)- polgári jog (ag.-i és eklj. jogi) – büntetőjog (szabs.-ok, közig szabályszegések pl.: környezet károsítás) Közigazgatási jog forrásai: külső és belső jogforrásokat különbözetünk meg. Belső jogforrás: azt a szervet jelenti, amelytől a jog származik, országgyűlés , kormány, önkormányzatok. Külső jogforrás : külső jogforrás pedig azt a megnyilvánulási formát, amelyben a jog megjelenik, ezt alaki jogforrásnak is nevezzük , ezek a magyarközlönyből ismerhetők meg. A jogszabályokat ki kell hirdetni : közlöny, tárcalapok, határozatok tára, belügyi közlöny, stb. A jogforrás alatt a jogalkotó szervek által kibocsátott jogszabályok megjelenési formáját értjük. A jogszabályok címzettjei az állampolgárok és szervezetek. Tartalmilag : lényege a normativitás, tehát ált. jellegű követendő magatartást kell kifejteni (foly., vagy ismétlődően). A közig. Jog forrásai a hatályos jogalkotási törvény szerint a következők: - törvény - kormányrendelet - miniszterelnöki rendelet - miniszteri rendelet- önkormányzati rendelet. Állami irányítás egyéb jogi eszközei: (nem jogszabály a határozat és az utasítás, amit csak miniszter és orsz. Hatáskörű szerv vezetője adhat ki.) - országgyűlési határozat, - kormányhatározat, - kormánybizottságok határozatai, - önkormányzati képviselőtestülete és bizottsága határozata, - miniszteri utasítás, - országos hatáskörű szerv vezetőjének utasítása, - jegybanki rendelkezés, - statisztikai közlemény (KSH), - jogi iránymutatás ( Ogy.+ Kormány: irányelv, elvi állásfoglalás, tájékoztató) Jogi technikai eszközei: hivatalos lapok,- jogszabálygyűjtemények,- Magyar közlöny,- Határozatok Tára, - a minisztérium és az országos hatáskörű szerv lapja ( tárcaközlöny) közigazgatási jogi normák típusai: anyagi normák, ezek: feladatot meghatározó, hatáskört megállapító, közigazgatási alanyi jogot, vagy kötelezettséget megállapító, szankcionáló norma (ezek a közig. jogviszonyok érdemi old.). Közig. jogviszonyban valamennyi jogforrás megtalálható, aközig. Szervek viszont csak rendelet tipusú jogforrást bocsáthatnak ki. Jogi norma címzetteknek szóló általános magatartási szabály: - hipoetikus (ismétlődően kellkifejteni), - kategorikus (folyamatosan kell kif.) Közig. jogi norma jellemzője hogy a hipotézis+ diszpozíció (a szankció más jogszabályban, normában, jogágban jelenik meg) sőt néh hipotézis sincs, csak diszpozíció = kategorikus norma. Jelentős a mérlegelést biztosító jogi normák száma. (benne: xy érdeke, lehet, - hat, -het) alaki normák: hatósági eljárást szabályozó, - belső eljárást szabályozó,- ügyviteli, - ügyrendi és - szervezeti norma. (formai oladl, ami lehetővé teszi az ag.-i norma megvalósulását) A közig kapcsolódik más jogágakhoz , ezt az alkotmányjog tartalmazza. Számos bcs enyhébb alakzata szabálysértés pl. lopás, magánlaksértés stb. Btk. = közig kapcsolódása, közig szankciója a Btk-ban található, a szabályok pedig a közig ben. Családjog közig = közig. szervek intézik pl. Házasságkötés, gyámügy, családügy. Polgárjog közig. jog = birtok vita esetén közig szervek rendezik . 4/ Közig jogi norma szerkezete: hipotézisből (néha nincs), diszpozícióból, és szankcióból áll (ált. nincs). Közig jogviszony: a jogviszony jogilag szabályozott társadalmi viszonyt jelent, a társadalomban csakis konkrét jogviszonyok formájában léteznek. A közig. jog által szabályozott társ.-i viszony. A közigazgatási jogviszony egyik jogalanya mindig közigazgatási szerv, közig. jogviszonyok tipikus formája a közhatalmi jogviszony, tartalmilag a közig. szerv végrehajtó tevékenységéhez kapcsolódik. Közigazgatási jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése. (események miatt, amik: - jogellenes, - jogszerű, - eredményre vezető, - jogviszonyt érintő (áll.-i szerv aktusa, ügyféli kezdeményezés, megállapodás). A jogviszonyok keletkeznek , módosulnak és megszűnésüknek oka a jogi tények bekövetkezése. Pl. esemény születés , halál) pl. Fegyvertartási engedély kérem stb) Típusai: -hatósági és nem hatósági jogalk.-i (szervezethez tartozás a jogalanyiság feltétele), - irányítási, - felügyeleti (e kettőnél a jogviszonyt deklaráló jogszabály az alapja a jogalanyiságnak), - mellérendeltségi jogviszonyok, bármely más szervezet lehet jogalany. Az államszerv aktusai között kiemelkedik a közigazgatási szerv aktusa, amelyik tipikus tény a közigazgatási jogviszonyok körében. Az ilyen aktus keletkeztetése hivatalból eljárás, hatósági jogalkalmazói aktusok körében, valamint a legtöbb eljárási és anyagi jogi jogviszonyt. Országgyűlés normatív vagy egyedi aktusa, bírósági aktus bírói felülvizsgálat keretében keletkeznek. Ügyféli kezdeményezésre: hatósági jogalkalmazói aktusok esetében egyértelműen jogi ténynek minősíthető, ennek alapján a közig szerv eljárásai kötelezettsége keletkezik, még akkor is ha az eljárást máshol kell lefolytatni. Megállapodás ( szerződés) hozza létre. A közig. jog tartalmát és tárgya: a tartalmát tekintve általában a jogalanyok jogai és kötelességei képezik. Tárgya: az a magatartás , amelyet a jogalanyoknak kapcsolatuk során tanúsítani kell . Ezek lehetnek cselekvések, vagy cselekvéstől tartózkodás. A jogviszony keletkezésének célja mindig az eredmény elérése pl. ( engedély megszerzés st.) ezért a tárgy közelebbről az eredményt jelenti. Közigazgatási jog fogalma: közig jog által szabályozott társadalmi viszony. Érvényesítés történhet önkéntes jogkövetéssel, jogalkalmazással ,( építési engedély szerzés) , jogérvényesítéssel ( végrehajtás ). Közig. jog alanya: közigazgatási szerv jogalanyisággal mint törvényes szerv és szervezet és személy rendelkezik , kivéve az országgyűlés , köztársasági elnök, alkotmánybíróság, bíróság az ügyészség közigazgatási jogviszonnyal nem rendelkeznek. Egy szerv akkor lehet jogviszony alanya, ha jogszabály által előírt módon hozták létre, közhatalom gyakorlásával ruházta fel, - közig fea. Ellátásával bizta meg, - relatív jogképesség (hatáskör, illetékesség) A közig. jogviszony másik oldalán egy másik szerv gazdasági társaságok, más államhatalmi szervek. A közigazgatási szerv jogképes ha megfelelő eljárási rendben hozták létre, akkor a közigazgatás jogképes. Ügyfél képesség: a konkrét magánszemély, vagy szervezet jogát, vagy jogos érdekét az eljárás tárgyát képező ügy érintse. Eljárási képesség: A jogalany saját cselekvéséve saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Az ügyfeleknek is van jogképességük . természetes személy általános jogképességgel rendelkezik pl. Élő személy . Relatív jogképesség egyes esetekben csak pl sorkatonának nőket nem hívnak be. Közig tartalma : jogalanyok jogai és kötelességei közig. alanyi jogok, és közig, alanyi kötelezettségek.. Tárgya: az az emberi magatartás amelyre a jogosultság és kötelesség irányul, amelyet a jogalanyoknak kapcsolatuk során tanúsítaniuk kell. 5/ A közigazgatás tudomány : Tudományról általában akkor beszélhetünk , amikor egy adott tárgykörre vonatkozó felhalmozódott tudásanyag rendszerére és elemzése elért egy olyan szintézist, amely képes progresszív módon visszahatni saját tárgykörére. A közigazgatási jogtudomány létrejöttét attól az időszaktól számítjuk, amikor az államhatalmi ágak elkülönülésével a közigazgatási jog is elkülönül az alkotmányjogtól és önálló jogággá válik. Közigazgatási tudományok: (- közig. jogtudomány, - közig. tan. (ezen belül a közig. politika külön ág) A közig. tudományt a közig. szervezetével és működésével foglalkozó közig. tudományok eredményeinek összességét jelenti. 6/ A közigazgatási szerv fogalma, elhatárolása. A közigazgatási szervek jogképessége, létrehozása, megszüntetése. A közigazgatási szerv a végrehajtó rendelkező tevékenység ellátására létrehozott államszervek és önkormányzati szervek, amelyek közhatalom birtokában az egész társadalom viszonylatában látják el a végrehajtó rendelkező tevékenységet.( a közig. szervezet legkisebb önálló alkotóeleme) Az állami szervek rendszerén belül meg kell különböztetnünk az államszerveket az állami tulajdonon alapuló egyéb szervektől, így különösen az állami gazdálkodó szervek és állami intézettől. Az államszerv jellemző: - része az állami mechanizmusnak, az államszervezetnek, - az állam nevében jár el, az állam funkcióit valósítja meg, - állami szerv tevékenységének meghatározott fajtája ( törvényhozó, közig, bírói, ügyészi tevékenység ) útján látja el, - feladatait állami közhatalom segítségével valósítja meg ( hatáskör illetékességen belül, természetes személye és szervezetre kötelező jogi aktusokat bocsát ki, a végrehajtást a meggyőzés eszközeivel, valamint végső fokon állami kényszerrel biztosítja). Aktusai minden szervre és szervezetre kötelezőek. Gazdálkodó szerv és intézet igazgatási szervezete két lényeges vonatkozásban különbözik a közig szervtől: - az állami gazdálkodó szervek és intézetek végrehajtó rendelkező szervei egy egységet alkotnak azzal a szervvel, amelynek az igazgatását ellátják, - ezek a szervek közhatalommal nem rendelkeznek , végrehajtó rendelkező tevékenységük csak az állami gazdálkodó szerv kötelékébe tartozókra terjed ki. A gazdálkodó szerv és intézet között a különbség elsősorban abban áll ,hogy a gazdálkodó szervek áruként értékesítik termékeiket, a saját bevételeikből fedezik kiadásaikat, önállóan gazdálkodnak az intézetek pedig költségvetésből. A közig szerveket el kell határolni még a belső szervezeti egységeiktől is. - más állami szervtől elhatárolt hatáskörrel és önálló, minden más közig szervtől elhatárolt szervezettel rendelkeznek. Gazdasági önállóságuk ,hogy a reá bízott anyagi eszközök felett a -jogszabályok keretei között - maga rendelkezik , ami rendszerint azt jelenti ,hogy a közig szerv polgárjogi személy is. - önálló hatáskör , a közig szerv hatásköre keretein belül önálló, és hatásköre nem vonható el. Ezzel szemben a közig szerv belső szervezeti egységeinek hatáskörét a szerv vezetője a szerv hatáskörén belül bármikor szűkítheti, bővítheti , vagy elvonhatja. Nem saját hanem a közig szerv nevében jár el. A közig szerv jogképessége: elemei a következők - a közig szervnek az előírt jogrendbe való létrehozása - végrehajtó rendelkező tevékenység jogával való felruházás , - jogszabályban biztosított hatáskör ( biztosított jogok és kötelezettségek összessége ) - közig szerv illetékessége ( működési területén gyakorolhatja). Közig szerv létrehozása és megszüntetése: Országgyűlés által létrehozott közig szervek. Az Országgyűlés hozza létre a legfontosabb közig szerveket , kormányt, minisztériumokat, az önkormányzati közigazgatási szerveket és a centrális alárendeltségű területi , helyi közigazgatási szerveket. A minisztériumokat az Országgyűlés az Alkotmány által hozza létre , de egyes minisztériumok létrehozására törvény is elegendő. A Kormány és az önkormányzat az alkotmányból nyeri lét anyát. Az Országgyűlés jogosult minisztériumok és országos hatáskörű szervek létrehozására is. Csak a kormány hozza létre a közigazgatási szerveket, és létrehozhat országos hatáskörű szerveket is. A szervek megszűnésének jogi rendje a létrehozási jogi rendjével megegyező. 7./ A közigazgatási szerv szervezeti formája, vezetésnek alaptípusai. A közig szervek belső szervezeti felépítése, belső igazgatása. - a közigazgatási tevékenység munkaszervezete a hivatal. A hivatal , mint a közig munka szervezetét , a következő sajátosságok jellemzik: - a hivatal élén egyszemélyi felelős vezető áll, akit az összes , az adott közig szervezetre ruházott jogosítványok megilletnek, - a hivatali tevékenyég ügyintézési és ügyviteli tevékenység, - a hivatal több személyből álló kollektíva, amelynek tagjai munkáját élethivatásként látja el, és a személyek a jogszabály szerint köztisztviselőknek tekintendők, - anyagi fedezetet az állami költségvetésből , és egyéb bevételből biztosítja, - tevékenysége állami szervező tevékenység. A hivatalban folyó igazgatási munka jelentős része információk gyűjtéséből , feldolgozásból , elemzésből áll ( a döntés meghozatalát szolg.). A végrehajtó tevékenységben a jogalkalmazás és az irányítás , felügyelet alkotja a domináns részt, ezek pedig információkkal végzett műveletből állnak. A jogalkalmazás információgyűjtést feltételez a konkrét esetről és a jogszabály tartalmáról, az az irányítás , felügyelet pedig az irányított , felügyelt szerv folyamatos működéséről. Az információ tevékenység technikai oldala: telefon, szóban , faxon, számítógépen stb. A szervezeti struktúra átalakulása: szervezeten belüli munkamegosztás, új minőségeknek megf. szervezi egységek létrejötte, az egyes igazg.-i folyamatok elkülönítése. A közig szerv. vezetésnek alaptípusai: közig szervnek két alaptípusa van a testületi szerv és az egyedi szerv. - testületi szerv az , amelynél a szerv hatásköre több személyből álló testület illet meg. - egyedi szerv az, amelynél a hatáskör egy személyt, a szerv egyszemélyi felelős vezetőjét illeti meg. A testületi szerv egy része tanácsadó jelegű, mások valamely vizsgálat elvégzésére hoznak létre, több személyből álló emberi csoportot testületnek tekintjük. A testületi szervek és vezetés előnyei : - kollektív tapasztalatok érvényesülnek, megvitatás eldöntés, ezek optimális döntések. - előmozdítja az érdekelteknek az igazgatásba való bevonását, megakadályozza a hatalom az egyszemélyi döntést.(személyi koncentrálódását) A testületi vezetés hátrányai: - nem tudnak olyan gyorsan alkalmazkodni a változó eseményekhez, a döntéseket nem tudja olyan gyorsan és rugalmasan meghozni mint az egyszemélyi vezetés. - egyéni felelősség érvényesítése nehéz, - túlterhelés operatív ügyekkel, - a vezetés a határozatok gyártásában merülhet ki, és nem a végrehajtás szervezése, a munka gyakorlati ellenőrzésére irányul. A testületek munkájának a megszervezésében a fő követelmények: - a valóban fontos , alapvető kérdéseket döntsék el, - a testületek üléseit gondosan kell előkészíteni, szükség ,hogy ügyviteli apparátusuk legyen, - részt kell venniük a gyakorlati munkában , szervezésben és ellenőrzésben, - testületen belül nem lehetnek a tagok képességeiben és képzettségében nagy eltérések, - testület élén vezetőnek ( elnök, stb) kell állnia, - egyéni felelősséget és fegyelmet, Egyszemélyi felelős vezetés előnyei: - gyors döntések meghozatala, operativitás, rugalmasság, gyors alkalmazkodás a változó körülményekhez, - egyéni felelősség, - egyéni képesség, - fegyelem. Az egyszemélyi felelős vezetés hátrányai: - nagyobb lehetőség a hatalommal való visszaélésre , - bürokratikus vezetési módszerek kialakulásának nagyobb lehetősége, - egyoldalú szubjektív döntések nagyobb lehetősége. Testületi szervek első nagy csoportjába az ügydöntő hatáskörrel rendelkezők : - általános hatáskörű közig szerv ( Kormány, önkormányzatok ) csak kollektív , testületi szervek lehetnek, - a társadalom tagjainak az igazgatásba való bevonása ( pl. a Magyar Tudományos Akadémia a tudományos ügyek igazgatásának központi szerve) - fő feladata a koordináció ( pl. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) - elosztó jellegű tevékenységet lát el ( pl. Lakás, telek, elosztás) - tudomány adott színvonalán álló szakértői vélemény ( így pl. Egészségügyi szakkérdésben véleményt ad az Egészségügyi Tudományos Tanács. A tanácsadó jogkörrel rendelkező szerveket 3 fő csoportba sorolhatjuk: - kormányzati szinten működő önálló jogkörű közig testületi szervek, amelyek feladataikat javaslattevő , tanácsadó jogkörrel valósítja meg, - interminiszteriális, tárcaközi bizottságokként működő, tanácsadó jogkörű testületek, amelyek magas szintű jogszabály alapján működnek ( legalább kormányzati döntés ) a működési jogi rendjét jogszabályok határozzák meg. - az egyszemélyi felelős vezetésű közig szerven belül működő tanácsadó testületi szervek. A közigazgatási szervek belső szervezeti felépítése: - két alapvető tényező határozza meg. Az egyik szerv mérete. A másik alapvető tényező a közig szerv által ellátott feladatok jellege. A közig szervezetekben általában a belső szervezeti egységek 3 típusát hozzák létre: 1/ szakmai szerveket , 2/ funkcionális szerveket ( funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egység) 3/ a vezetést segítő szervek ( pl. Titkárságok, minisztériumban igazgatási főosztályok) Az igazgatási szervezet felépítésének három módja alakult ki : - lineáris, funkcionális, törzskari szervezet. A lineáris szervezetben a függelmi alá- és fölérendeltségi kapcsolatok vonal alakúak, lények mindenkinek egy főnöke van, és attól kap utasítást. A funkcionális a vezetési hatásköröket funkciókat a vezetés különböző funkciói szerint létrehozott szervek között szétosztották. A törzskari vezetés megmaradtak a funkcionális szervek, de ezeknek általában döntési jogkörük nincs, hanem mint a vezetés törzskara , előkészítik a vezetői döntéseket, ellenőrzik a vezetői döntések végrehajtását. A közigazgatási szerv belső igazgatása: a célja ,hogy a szervezet működéséhez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a közig szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. - Egy nagy ágazati minisztériumban, amely sokrétűen tagolt belső szervezeti egységek hálózatából áll, és melyhez relatív önállósággal elkülönült szervek egész sora tartozik. - önkormányzatok szervezeti rendszere nagyszámú önálló közigazgatási szervből áll. - az igazgatástudomány , a korszerű technikai alkalmazása , mint olyan alapvető feltétel a hatékonysághoz pl. Személyi számítógépek. A közig számára az igazgatástechnika csak abban az esetben nyújtja a hatékonyság előnyeit, ha: - a központi szinten a területi, helyi szerveknél kiépített adatbázisok vertikális összekapcsolásával biztosítják a szükséges információt. - a területi helyi szinten adatbázisokhoz kapcsolt döntési programokat működtetnek, - kihasználják az alfa numerikus és a térbeli rendszerek összekapcsolódásának előnyeit. Ki kell még emelni az igazgatás funkción kívül a tervezés, gazdálkodás és az ügyvitelt. Tervezés a belső igazgatás céljait szolgálják, jogszabályokon alapuló, más részét a saját döntése alapján készíti. A közig szervek költségvetési gazdálkodási rendszerben működnek, pénzügyi jogba tartozik, költségvetési gazdálkodás önálló költségvetési szervek, képesek gazdasági tevékenységet folytatni. Ügyvitel aktus előkészítése, kibocsátása érdekében, valamint azt követően végeznek , ezek azonban nem aktusok. Az ügyviteli cselekmények közül az ügyiratok átvételét, átadását, iktatását, mutatózást, tisztázását, továbbítás, irattárózás és selejtezését ügykezelési cselekményeknek nevezzük. Érdemi ügyintézés: - iratok ügyintézőnek kiostása, - ea.-i tervezet készítése, - kiadmányozás. A küldemények átvételét, szétosztását , továbbítását az iktató irodák, illetve ügyirat irányítók végzik : iktatás - mutatózás - ügyiratok kiosztása- kiadmányozás- továbbítás- irattárózás - határidő nyilvántartás - selejtezés . Az irattári jelbe foglalt selejtezési idő 2-5-10-15-vagy 75 év lehet. Ezen iratokat a területileg illetékes állami levéltár veszi át a selejtezés előtt 60 nappal az átadásról értesíteni kell. 8/ Közigazgatási feladatot ellátó egyéb szervek: Az első terület , mikor az állam különféle közintézményeket jogosít fel közig. feladat ellátásával, melyhez bizonyos esetekben közhatalmi jogosítványt is biztosít. Ebben két féle közintézményről beszélhetünk: - köztestületek és közalapítványok. A másik mikor egyéb szerveket jogosít fel az állam közig feladat ellátásra. Önkormányzatok, Magyar Nemzeti Bankot. (Ez utóbbi esetben előfordulhat, hogy természetes személyt jogosít fel közig. fea. Ellátásával, hatósági jogkör gyakorlásával.) A köztestületi önkormányzatok létrehozásának az az indoka, hogy egyes állami, közigazgatási rendszer útján ellátandó feladatokat az érdekeltek önkormányzatai lássák el. Köztestület részéről a tagság kötelező (pl. Ügyvédi kamara), míg a mási részénél önkéntes (pl. Magyar Tudományos Akadémia ) Közintézmények: Köztestületi Önkormányzatok öt típusát különböztetjük meg: - kamarák, - társadalombiztosítási önkormányzatok, - Magyar Tudományos Akadémia, - az állami gazdasági feladatát ellátó köztestületek, - nemzeti helyi kisebbségi önkormányzatok . Ügyvédi kamarák: - közhatalmi jogosítványa = pl.: akit kizár nem lehet ügyvéd A gazdasági kamarákról szóló törvény megalkotásakor a LB állásfoglalását figyelembe vette a jogalkotás, a törvény értelmében a gazdasági kamarák: - egyrészről a kamarai etikai szabályok megsértése esetén, - másrészt a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenység folytatása esetén figyelmeztetik határozatban tagjait. Magyar Orvosi Kamaráról szóló tv. Magyar Gyógyszerészeti Kamaráról szóló tv. Köztestületek új formájaként létrejött a hegyközségek (borvidékeken) Közalapítványt : létrehozható kifejezetten közig feladat ellátásra szóló intézményként, másrészt meghatározott vagyonösszesség kezelésére. Fontos az államtól való függetlensége. Közalapítványt kizárólag az Országgyűlés , a Kormány valamint helyi önkormányzat képviselőtestülete hozhat létre olyan állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásra, melyre az államot vagy önkormányzatot jogszabály kötelezi. Önkormányzatnál fakultatív (nem kötelező fea.)pl. művelődési ház létrehozása. Közalapítvány lényege ,hogy közfeladatot lát el.(közfea.:= folyamatosan tartós fea.) A közalapítvány hatósági tevékenységet nem végezhetnek, közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkezik. Az állam felügyeletét az ügyészség látja el. Elsősorban kulturális, művészeti, szociális , gyermekvédelmi feladatot látnak el. Az is előfordulhat ,hogy a törvény írja elő a közalapítvány létrehozását. A tv szabályok keretei között a szervezetét a közalapítvány alapító okirata határozza meg. Szükséges pl. Kezelő szervek- kuratórium,- ellenőrzést ellátó testület ( felügyelő bizottság) A felügyeletben döntő szerep az alapítóé, Országgyűlés, Kormány, vagy önkormányzat. (éves beszámoló nekik) Ellenőrzésre jogosul illetve köteles az Állami Számvevőszék is. Ügyészség, ha tapasztal valamit Bírósághoz fordulhat. Közig. fea. felruházott közintézmények körébe nem sorolható egyéb szervek: Helyi önkormányzatok (helyi közügyek intézésére jogosult ill. kötelezett), helyi közügy ( a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, szükséges szervezeti, személyi és ag.-i feltételek megteremtése. Önkormányzatok igazgatás szervei a polgármester jegyző. A helyi önkormányzatról szóló tv kimondja , hogy a törvény vagy felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének. Ilyenkor ezek a szervek is állig. szervnek tekintendők. Áll.ig. ügy intézésére feljogosított személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek: MNB, devizahatóságnak minősül (I. és II. fokú deviza hatósági jogkör) – így quasi áll.ig. szerv. Állig. ügyintézésére feljogosított magánszemélyek: Természetes személy hatósági jogkörrel ruházza fel pl. Repülőgép kapitányát, hajó kapitányt, mezőőr, magánállatorvos. 9/ A közigazgatási személyzeti rendszere. A közigazgatás az államszervek rendszerének egyik alrendszere, mely alrendszer az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezését hivatalos apparátussal látja el. Ennek egyik összetevője a hivatásos személyzet. A törvényes közszolgálat abban áll ,hogy némely szolgálatra a törvény, illetőleg az ennek alapján előállított közigazgatási aktus egyoldalúan kötelez (pl. Ha valakit besoroznak katonának ) . A szerződés ( ha valakit kineveznek tisztségviselőnek) a magánjogi szolgálati viszony alapján áll elő közszolgálat (pl. Mezőőröké) Ez lehet: – kényszerű közszolgálat, - alkalmazás folytán előálló, - magánjogi viszony folytán előálló közszolg. Közszolgálat= köztisztviselői tevékenység. A közszolgálati rendszerek: zárt rendszer és nyílt rendszer: (lehet: - hivatali és karrier, - érdemi és zsákmány, - asszimilációs és differenciált.) Zárt karrier rendszer , lényege az ,hogy a közalkalmazottak jogai és kötelessége nem azonosak a magánszektorban foglalkoztatottakéval. Közalkalmazottnak garantált előmenetelt biztosít , amely legalább az illetmény meghatározott időnként történő emelkedését jelenti. Előnyei: - magas fokú szakértelem, -elhivatottság, - pályaszeretet, Hátránya: személyzeti fea.-ok megsokszorozódnak. /Hazánk erre törekszik/. Nyílt rendszer a munkáltató egyszerű munkaadó, munkavállaló egyszerű alkalmazott. A fizetés megegyezés szerint, egyik fél sem vállal kötelezettséget a munkaviszony huzamosabb fenntartására. Hátránya ennek a rendszernek , hogy nem jön létre képzett , az ügyek intézését gyorsan és szakszerűen végző , munkáját hivatásként felfogó igazgatási réteg. Közszolgálattal szemben támasztott általános alapelvek: - korszerű kiválasztási módszerek alkalmazásának elve. ( pályázati rendszer, felvételi vizsga) - a törvényesség elve , az alkalmazott személy jogállását törvény rögzítse, az alkalmazott köteles a tevékenysége során a hatályos jogszabályokat betartani. - felelősség elve , fokozott elvárások, tevékenységük mindenkori jogrend betartásával a törvényesség követelményeinek megfeleljenek. Elmaradása esetén büntetőjogi , polgárjogi, közigazgatás jogi szankció. - részvétel elve , tisztviselők mind egyénileg, mind szervezetileg keresztül közreműködhessenek a jogszabályok megalkotásában. - az alávetettség elve, speciális magatartást lojalitást követel meg, utasításnak engedelmesség. - karrier elve, szakmai előmenetel biztosítása. - minőség elve, magas kvalifikált köztisztviselők kerüljenek be a rendszerbe. - közszolgálati rendszer minőségének megőrzésének és javításának elve, tevékenyég mérése értékelés. - stabilitás elve, alkalmazott élethivatásszerűen lássa el tevékenységét, politikai változásoktól függetlenül. - egységesség elve, önállósult speciális feladathoz fűződő szabályozás. - pártsemlegesség, feladatát az állam felhatalmazása alapján lássa el . - nyilvánosság elve, kölcsönös együttműködés a közszolgálati rendszer és a nyilvánosság képviselői között. - megfelelő díjazás és a juttatás elve, szakmai képzettség , a szaktudás , valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű munka a díjazásban is kifejezést kapjon. Köztisztviselő jogállását az 1992 évi XXIII.tv. hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek és testületi , önkormányzatok , körjegyzőség , közalkalmazotti, hivatásos szolgálati stb. Közszolgálati jogviszonyára terjed ki Általános feltétel: - büntetlen előélet, - cselekvőképesség, - legalább középfokú iskolai végzettség ( kivétel a fizikai munkakörben dolgozók), - magyar állampolgárság, - fontos és bizalmas munkaköröknél ( amit jogszabály határoz meg ) csak azzal létesíthető aki a biztonsági feltételeknek megfelel. Speciális feltétel: - meghatározott iskolai végzetség, - képesítés, - gyakorlati idő. Speciális feltételt jogszabály van rendelkezés alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója írhat elő. Próbaidő kitöltésének lehetősége: két esetben lehet próbaidőt kitölteni - ha az álláshely pályázat útján kerül betöltésre, - ha a kinevezéssel egy időben vezetői megbízatás adására is sor kerül. Pályázat kiírásának lehetősége: pl. Főjegyző stb. tv előírt módon. Megszűnik a közszolgálati viszony: - a kinevezésben foglalt határidő lejártával, - köztisztviselő halálával, - a törvény erejénél fogva a Ktv-ben meghatározott esetekben, - hivatalvesztéssel fegyelmi büntetéssel. Megszűntethető a köztisztviselői jogviszony: - felek közös megegyezésével, - áthelyezéssel a közalk., vagy hivatásos szolg. viszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez, - lemondással, - felmentés,- azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Tartalékállományba helyezés: - a felmentési idő tartamára, - beleegyezéssel. Közszolgálati jogviszony tartalma: - köztisztviselői előmenetel, - köztisztviselői képzés, továbbképzése, - köztisztviselő minősítése, - köztisztviselővel szemben támasztott követelmények : pártpolitikai-semlegesség,- törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, - pártatlan köztisztviselők intézzék a közügyeket. Összeférhetetlenség ,- közig alap és közig szakvizsgát kell tennie, - köztisztviselő hivatalának ellátásával összefüggő kötelességek ( munkára képes állapotban való megjelenés) - köztisztviselő a feladatait a köz érdekében , jogszabálynak megfelelő, szakszerűen, igazságosan, pártatlanul stb. - köteles megtartani az állam és szolgálati titkot, és egyéb tevékenységével kapcsolatos - köteles felettese utasításait végrehajtani, - köztisztviselő jogi, alkotmányjogi, polgárjogi és büntetőjogi felelősség. 10/ közigazgatás felelősségi rendszere. A jogellenes magatartásért , helytállásért kötelesség, amelyet a jog szankcionál, felróhatóság szankció előre szabályozott. A jog felelősség elemei: - jogszabályban kilátásba helyezett szankció - a felelősségre vonás objektív feltételei ( társ. veszélyesség kategóriájában határozzák meg) - a felelősségre vonás szubjektív elemei (pl. felróhatóság , vétkesség) Az objektív és szubjektív feltétel meghatározott tevékenységi fajtát jelentenek, a szankció megfelelő kimunkált eljárási rend keretében érvényesül. A közigazgatásban jogi felelősségi formák: - alkotmányjogi vagy politikai - köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti felelősség (fegyelmi ,kártérítési felelősség) - polgárjogi felelősség, - büntetőjogi - vezetői eredmény felelősség. Közig szervek terhelő felelősség formák : alkotmányjogi, - polgárjogi felelősség. Közig alkalmazottakat terhelő felelőség formák: köztisztviselő jogállásáról szóló tv. szerinti felelősség, - büntetőjogi felelősség. Közigazgatási szerv polgári jogi felelőssége szervezetén kívül álló 3 személynek lehet – jogellenesen (kártérítés) és - jogszerűen okozott (kártalanítás) kárért. A közig szervnek is van kártérítési felelőssége: amennyiben a dolgozónak okoz kárt - harmadik személynek okozott kárról akkor beszélünk , amikor a közig szerv dolgozója hivatali tevékenysége körében tanúsított jogellenes magatartásával nem az alkalmazó közig szervnek , hanem kívülálló személynek okoz kárt. Ilyenkor az alkalmazott helyett az alkalmazó közig szerv felel kártérítéssel, ő fizet. A felelősséget azonban csak akkor lehet megállapítani , ha a kár rendes jogorvoslattal elhárítható nem volt, a károsult a rendes jogorv. lehetőségeket nem vette igénybe. A LB jogértelmezése alapján közig jogkörben keletkezett a kár ha : közig ügy intézése során okozták, - közig szerv intézkedése okozta, - a közig szerv hatáskörét jogellenesen nem gyakorolta, vagy késedelmesen gyakorolta, - a kárt a közig alkalmazott a végrehajtási cselekménye során okozta. Büntetőjogi felelősség hivatali bcs-k : csak hivatalos személy követheti el , speciális alany: - hivatali visszaélés, - bántalmazás hivatalos eljárásban , - kényszervallatás, - jogellenes fogvatatás. Hivatalos személy követheti el: - vesztegetés, - bűnpártolás, - közokirat hamisítás. Köztisztviselő is lehet alanya, itt nincs jelentősége ,hogy a bcs hivatalos személyként követi-e el: - államtitoksértés- szolgálati titoksértés. Fegyelmi vétség: a közszolg. jogviszonyból eredő kötelesség vétkes megszegése. Fegyelmi büntetések: - megrovás, előmeneteli rendszerben történő várakozás idő megh., - egy fizetési vagy besorolási fokozattal visszavetés, - meghatározott juttatás csökkentése, megvonása, - személyi illetmény visszavonása, a törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízatás visszavonása, - hivatalvesztés. Lefolytatják a fegyelmi eljárást, határozat ellen 15 napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. - nem lehet megindítani a fegyelmi eljárást ha azt követően hogy észlelték 3 hónap eltelt vagy az elkövetése óta 3 év eltelt.- a fegyelmi eljárás elévülése után került sor, - a fegyelmi vts. nem követte el,- felelősségre vonás kizáró ok áll fenn. - Fegyelmi eljárás eredménye : bűnös vagy nem bűnös - lehet megrovás,- vezetői megbízás elvesztése, fizetés csökkentés , vagy fizetési fokozatban visszavetés, - hivatalvesztés , - törvény szerint címtől való megfosztás. Kártérítési felelősség: kártérítési eljárást folytatnak le, különbséget kell tenni szándékos és gondatlan okozta kár között. Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő 3 havi illetmény erejéig felel, amennyiben- amennyiben a közig szabályok súlyos megsértésével, - ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével, - hatósági intézkedés során jogszabályok megszegésével kárt okozott. Szándékos elkövetés esetén teljes kártérítési kötelezettség áll fenn, vétkességre tekintett nélkül teljes kárét felel a köztisztviselő a visszaszolgáltatási és elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Két kimentés létezik mikor nem kell kártérítést fizetni : - amikor elhárítatlan külső ok miatt keletkezett be a kár ( pl. Tűz, árvíz, stb.) - a munkáltató a biztonságos őrzését nem biztosította. A fegyelemi eljárást meg kell szűntetni: a,: - ha annak tartama alatt a jogviszony megszűnik, b,: - a fegyelmi eljárás megindítására az elévülési határidők után került sor, c,: - a köztisztviselő terhére rótt fegyelmi vts.-t nem követte el, vagy az nem bizonyítható, d,: - a felelősségre vonást kizáró ok áll fenn. (b, -d , pont esetén a fegyelmi tanács határoz.) Közszolgálati jogvita: Fő szabály, hogy a közszolg. jogviszonyból eredő igény érvényesítése érdekében közvetlenül bírósághoz (irat kézbesítéstől 15 napon belül) fordulhat, kiv. a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntés. Közszolg. jogvita kezdeményezhető: - közszolg jogviszony megszüntetése esetén ( ha jogellenes volt akkor visszakell venni, meg kell téríteni elmaradt illetményét, járandóságait, felmerült kárát, ha nem akar visszajönni = közös megegyezéssel kilép, és végkielégítést kap /8 havi illetmény/)- összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással, - minősítés megállapításával, fegyelmi és kártérítési határozattal, - kinevezés egyoldalú módosításával, - fizetési felszólítással kapcs. ügyekben. 11/ közigazgatás szervezeti rendszere: Az állami akarat végrehajtására irányuló , egymással irányítási , felügyeleti ( törvényességi, ellenőrzési) kapcsolatokban álló önálló közigazgatási szervek összessége. Államigazgatási szervezeti rendszer: - Általános hatáskörű szervek: Kormány, Önkormányzatok, Megyei Közig. hivatalok. - Különös hatáskörű szervek: minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, országos hatáskörű szervek, centrális alárendeltségű szervek. Minisztérium: a miniszter vezetése alatt álló apparátus útján ellátja az állig. meghatározott ágazatait, alágazatait és irányítja az alárendelt centrális szerveket. Tárca nélküli miniszter: a kormány által számára meghatározott szakfeladatokat látja el. Országos hatáskör szerv: minisztériumnak nem minősülő olyan központi állig. szerv, mely vagy a Kormány vagy a miniszter irányítása alatt áll és ellátja az állig. fea. Körébe utalt ágazatait, alágazatait. Centrális alárendeltségű szervek: A Kormány, a miniszter vagy az országos hatáskörű szerv irányítása alatt központi szinttel alacsonyabb szinten (területközi, regionális, megyei, fővárosi, városi) látja el a fea. Körébe utalt szakfeladatokat. - központi szervek ( illetékességi terület az ország egész területére terjed ki, ezért országos szervnek is nevezzük) - területi szervek ( az ország egy meghatározott területére terjed ki) - helyi szervek ( közig besorolás megegyezik egyes települések , főváros, kerület jogi státuszaival, ennek alapján működnek megyei jogú, városi, fővárosi, kerületi, nagyközségi, és községi közigazgatási szervek). Központi szervek: - Kormány ( általános hatáskörű szerv, csúcsszerve az államigazgatásnak) - Kormányt segítő szervek ( Miniszterelnöki Hivatal, kormánybizottságok, kormánybiztosok, kabinetek, tanácsadó szervek) - Minisztériumok ( BM. FVM. PM. Külügy M. Ifjúsági és Sport M. Egészségügyi M. - Tárca nélküli miniszterek (2 van pl. Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal) - Országos hatáskörű szervek ( állami számvevőszék, gazdasági versenyhivatal, Országos fogyasztó védelem Szerzői Jogvédő Hivatal ) - Speciális központi szervek. Miniszterelnöki hivatal: - testület működését segíti, - önálló fea.-okat is ellát, - keretén belül működnek a tárca nélküli miniszterek titkársgai. Kormánybizottság: - a Kormány alakítja egy-egy kiemelt feladatkör ellátására (Alkotmány alapján). Kormánybiztos: egy-egy kiemelt feladat irányításával, koordinálásával megbízott személy (ő kaphat címzetes államtitkári rangot), Kabinet: A kormány egyes tagjaiból álló szűkebb testület döntés előkészítő, koordinatív funkcióval. Tanácsadó szervek: - a Kormány működését segítik. Minisztériumok: - vezeti az állig. feladatkörébe utalt ágát, - irányítja az alárendelt szerveket. Tárca nélküli miniszterek: - ellátják a kormány által rájuk bízott fea.-ot, - felügyelhetnek országos hatáskörű szerveket. A közig. területi helyi szerveinek rendszere: Területi beosztottság szerint lehet: - település, - területi egység. A település hálózatban városok és falvak vannak. A települések lehetnek városok (főváros /kiemelt jogállású/, megyei jogú város /területi fea.-okat ellátó/ és város), valamint községek (nagyközség 5.000 lakos felett lehet). A megyei önkormányzat területi szintű szolgáltatási fea.-okat lát el 12/Kormány feladatai: ( az alkotmány átfogóan szabályozza ) kormányzati funkció keretében: -védi az alkotmányos rendet, - védi és biztosítja az állampolgáros jogait, - biztosítja a társadalmi és gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik azok megvalósításáról, - veszélyhelyzetben, valamint a közrend és közbizt. védelmében megteszi a szüks int.-ket, - közreműködik a külpolitika megszervezésében és nemzetközi szerződéseket köt. közig. funkció keretében: - biztosítja a tv.-ek vh.-át, - irányítja a minisztériumok és a közv. Alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tev.-üket. A Bminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törv.-i ell.-ét (közig. hiv. útján), - meghatározza a tud., kulturális fejlesztés állami fea.-it, biztosítja a megvalósulásukhoz szüks. Feltételeket, meghatározza a szociális és eü. Ellátás állami rendszerét, gondoskodik annak ag.-i fedezetéről, - irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését. Generál klauzula: ellátja azokat a fea.-okat, amit a tv. hatáskörébe utal. A végrehajtó hatalom fejeként működik a Kormány s mint ilyen kettős kormányzati és közigazgatási funkciót tölt be. A kormányzás az állami tevékenységnek egy olyan formája, amely nem csak az államéletre, hanem az egész társadalomra is meghatározó befolyást képes és tud gyakorolni. Kormányzati funkció, legmagasabb szintű irányítása a Kormányzás. Az Országgyűlés kormányzati tevékenységének főbb összetevői: megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát, törvényt alkot, társadalmi igazgatás alatt alapkérdéseit, meghatározza az ország társadalmi- gazdasági tervét, - megállapítja az államháztartás mérlegét,- jóváhagyja az állami költségvetést, és annak végrehajtását, - dönt a Kormány programjáról , - nemzetközi szerződéseket köt, - rendkívüli szükségállapotot hirdet ki. A kormány jogalkotói hatáskörrel rendelkezik, hogy feladatát eltudja látni. - aktus felülvizsgálati jog Alkotmány 35.§.4.bek. - a kormány alárendelt szervek által hozott sértő jogszabályt megsemmisíti. - szervezet alakítási jog pl. Bizottságot hoz létre , önkormányzatot. - testületként működő szerv a kormány ( pl. Szavazás) A kormány áll : Miniszterelnök, miniszterekből, tárca nélküli miniszterekből (2) ( jelenlegi létszáma 18 fő.) Működési rendje : Testületként gyakorolja fea. és hatáskörét. A működés részletes szabályait ügyrendben állapítja meg, munkaterv alapján, rendszeresen, általában hetenként ülésezik. (előterjesztéseket tesznek /döntésekre/, egyeztetnek /előterjesztésről/, - jelentést készítenek / tájékoztatás jelleggel, ált. külf.-i út, és szerződés kapcsán/) A közigazgatási államtitkári értekezlet a Kormány általános jellegű döntést előkészítő szerve. (Kormány ülés érdemi előkészítése a fea.) A kormány létrejötte és megszüntetése: - a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetőjét a köztársasági elnök felkéri Kormány alakításra, majd a köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt az Országgyűlés választja meg, a miniszterelnök javaslatára a parlament választja a minisztereket . Megszűnik a kormány lemondással, mandátum lejártával, miniszterelnök halálával, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, az országgyűlés összeférhetetlenségét - elveszíti választójogát . Kormány ülésen résztvevő személyek és jogosítványaik : - kormány tagjai : szavazati jog - az állandó meghívottak Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárai, közig államtitkára és jogi helyettes államtitkára, a miniszterelnök kabinetfőnöke és kormányszóvivő) - az előterjesztő, ha nem kormánytag : tanácskozási joggal, - miniszterelnök által megbízott személy : tanácskozási joggal. A Kormány fea. körében rendeletet alkot, határozatot hoz, irányelvet bocsát ki, és elvi állásfoglalást fogad el. A Kormány az ogy.-nek felelős, a Kormánytagok a Kormánynak is. (továbbá ők részt vehetnek az ogy ülésein, felszólalhatnak, interpellálhatók, és kérdés intézhető hozzájuk) 13/ A Kormány tevékenységét közvetlenül segítő szervek: Szükség van olyan szervezetekre, amelyek a Kormány döntéseit megfelelően előkészítik , tevékenységükkel lehetővé teszik azt , hogy a Kormány célszerű és megalapozott döntéseket hozzon. - A kormány ( döntés előkészítő ) tevékenységét közvetve a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, - míg a közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal, a kormánybizottságok, kormánybiztosok, a kabinetek , a tárcaközi bizottságok, a kollégiumok, a tanácsadó testületek és a szakértői bizottságok, valamint az egyéb bizottságok segítik. A Miniszterelnöki Hivatal a legfontosabb ( pl. Magyar közlöny kiadása, panaszokkal, közérdekkel, előkészíti a Kormány ülést stb.) - gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról és összhangjának biztosításáról. A hivatal konkrét feladatai: - a Kormány, mint testület munkaszervként, ellátja a testületi működéssel kapcsolatos feladatokat, - a miniszterelnök munkaszerve, - közreműködik az Országgyűlés munkájával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, - közreműködik a jogszabályok előkészítésével és kihirdetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, - egyéb , a Kormány által meghatározott feladatokat lát el. A miniszter feladatai: - vezeti a Miniszterelnöki Hivatalt megállapítja szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, - ellátja a kormányzati tevékenység stratégiai irányítását, - összehangolja a Kormány tagjainak tevékenységét, - képviseli a Kormányt az Országgyűlés Házbizottságában és összehangolja a Kormány parlamenti kapcsolatrendszerét, - tulajdonosi jogköröket gyakorol a Tv -ben meghatározott gazdasági társaságok fölött, - ellátja a privatizációkért felelős miniszter jogszabályban előírt feladati, - felügyeli a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda tevékenységét, - Irányítja a Magyar Közigazgatási Intézetet , a Miniszterelnöki Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságát, - hatáskörébe tartozó , jogi szabályozást igénylő kérdésekben rendeletet alkot és utasításokat ad ki. Kormányzati Stratégiai Elemző Központ: - kormány társadalmi, gazdasági stratégiájának kidolgozásában vesz részt, - vizsgálja, elemzi a társ.-i-gazd.-i helyzet alakulását, - rést vesz a központi költségvetés koncepcionális előkészítésében, átfogó elemzéseket készít, - véleményezi a kormányzati munka dokumentumait. Kormányzati Referaturák (kifejezetten szakmai jellegű belső szervezeti egység az összkormányzati érdek érvényesítése céljából): - Kialakítja a hivatal álláspontját az állig. egyeztetés keretében hozzá küldött kormány előterjesztések tervezetéről, - minisztériumok közötti vélemény eltérés feloldása segítése, - kormányülések, államtitkári értekezletek szakmai előkészítésében részt vesz, - a kormány porgramm végrehajtásában részt vesz, szervezi és ell.-i a minisztériumokkal való kapcs. tartás rendjét. Kormány bizottság: A kormány döntés-előkészítő, koordináló, ellenőrző és meghatározott ügyekben döntést hozó szerve. Kormánybiztos: Interminiszteriális (ágazatközi) fea. körében a kormány nevében jár el, döntés előkészítő és koordinációs fea.-okat lát el. Kabinet: A kormány döntés előkészítő, véleményező, koordináló és javaslattevő szerve. Vezetője a miniszterelnök, vagy leginkább illetékes miniszter, tagjai az érintett tálcák vezetői. Jelenleg 3 kabinet működik: - Kormány, Gazdasági és Nemzetbiztonsági kabinet.(politikai, gazdasági, Nb. kérdések véleményezése, vitatása) Tárcaközi bizottság: A Kormány egy-egy jól körülhatárolható olyan kormányzati döntéseket igénylő kérdések előkészítésére, véleményezésére és ezzel kapcsolatos fea.-ok koordinálására hozza létre, mely több tárca fea. körét érinti. Kollégiumok, tanácsadó testületek, szakértői bizottságok: döntés előkészítő, javaslattevő, véleményező céllal, konkrét igény esetén. Egyéb bizottságok: pl.: Magyar Ösztöndíj Bizottság, Bankprivatizációs Bizottság, Magyar UNESCO Bizottság. 14/ A minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a speciális központi szervek. A minisztérium az országgyűlés által létesített, olyan hivatali formákban működő központi , különös hatáskörű államigazgatási szerv, amelyet miniszter vezet és amelynek feladata az államigazgatás egy adott ágazatának , vagy funkciójának irányítása. Magyarországon klasszikus modell működött és működik jelenleg is. A minisztériumok három típusát különböztetjük meg : 1/ a kormány általános politikáját valósítják meg : - a Belügy,- Külügy,- Igazságügyi ,- Honvédelmi Minisztérium, 2/ a kormány gazdaságpolitikáját valósítják meg: - Pénzügy,- Gazdasági,- Közlekedési és Vízügyi ,- Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. 3/ a kormány társadalom ( humán) politikáját valósítják meg: - Egészségügy,- Oktatási, - Szociális és Családügyi, - Nemzeti Kulturális Örökség, - Ifjúsági és Sport , - Környezetvédelmi Minisztérium. A minisztérium szakig. Szerv., mely létrehozásának alapja a társ.-i munkamegosztás. A minisztériumot miniszter vezeti , aki a köztársasági elnök által kinevezésével és esküje letételével automatikusan a kormány tagjává válik. Fea. két irányú: - irányítja az állig. fea. körébe tartozó ágazatát, a minisztériumnak alárendelt szerveket, - vezeti a minisztériumot, mint hivatali szervet. A tevékenységirányítás vonatkozásában a belügyminiszter: - közreműködik a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésében, megyei közig hivatalok útján, - közreműködik az országgyűlési és a helyhatósági választások előkészítésében, és lebonyolításában, jogszabályok és döntések előkészítésében, - közreműködi a közigazgatási személyzetpolitika elveinek kidolgozásában, a szabályozás előkészítésében és végrehajtásába. Igazságügyi miniszter: - ellátja az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogalkotási feladatokat, - szakminiszterekkel együtt elkészítési és a Kormány elé terjeszti a törvénytervezeteket, - biztosítja a bíróságok működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételeket, - gondoskodik a hatályos jogszabálygyűjtemény kiadásáról. Szervezetirányítás terén: A belügyminiszter irányítja : - a megyei közigazgatási hivatalokat, - ORFK, - HÖR Parancsnokságát. Igazságügy miniszter irányítja: - BV Országos Parancsnokságát. Gazdasági miniszter irányítja: - Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, - Magyar Bányászati Hivatalt, - Magyar Geológia Szolgálatot. Fea. körében a miniszter jogszabály (rendelet) kiadására jogosult. Utasítást irányítási jogkörében, irányelvet ajánlásként jogszabály végrehajtására, tájékoztatót tény adat közlésére, melyet a végrehajtásban érintett szervnek ismernie kell adhat ki. A kormány megbízatása akkor szűnik meg: lemond, - felmenti a köztársasági elnök, - meghal, elveszíti választójogát, - a köztársasági elnök megállapítja összeférhetetlenségét. A Politikai államtitkárok: A minisztériumokban és Mhivatal keretében működnek. A Miniszter elnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi i és menti fel. Fő fea: a miniszter ogy.-i munkájának segítése. Közig. államtitkárok: szakmai vezetők, közig. szakemberek, fő fea. a minisztérium hivatali apparátusának vezetése. Helyettes államtitkárok: szakmai vezetők, felügyelik a minisztériumok szervezeti és mük. szabályzatában meghat. főosztályok tev.-ét. Tárca nélküli miniszter: a kormány által meghatározott konkrét feladat ellátásáért felelős. Nem áll mögötte minisztérium és miniszteri apparátus, így politikai államtitkár és közigazgatási államtitkár sem, és helyettes államtitkár sem. Országos hatáskörű szervek: Országos hatáskörű szerv fogalma alatt a politikában és a jogalkotásban is azokat a hivatali formában működő, központi, különös hatáskörű államigazgatási szerveket értik, amelyeknek feladata az államigazgatás egy adott ágazatának irányítása és amelynek nem minisztériumi jogállásuk. (A kormány hozza létre, elnök, főigazgató, vagy pk. vezeti, aki nem tagja a Kormánynak, és nem jogosult jogszabály kiadására sem) Az országos hatáskörű szerv olyan központi államigazgatási szerv, amely államigazgatási feladatokat lát el és rendelkezik az ennek ellátásához szükséges közhatalmi jogosítványokkal, feladat és hatásköre nem része valamely miniszteri feladat és hatáskörnek, a Kormány irányítása és valamely miniszter felügyelete alatt áll. - A Kormány irányítja és felügyeli a Központi Statisztikai Hivatalt, - A Kormány irányítja és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felügyeli a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter irányítja a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, valamint a Nemzetbiztonsági felügyeletet, - a belügyminiszter irányítja az ORFK a HÖR Országos Parancsnokságot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, - Kormány irányítja és a pénzügyminiszter felügyeli a Szerencsejáték Felügyeletet , valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét . Az országos hatáskörű szerv vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Speciális központi szervek: Állami Számvevőszék az Ogy. pénzügyi- gazdasági ellenőrző szerve, amely csak az Országgyűlésnek és a törvénynek van alárendelve. Feladata: ellenőrizze az államháztartást és ennek keretében: - a Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett állami költségvetési javaslat megalapozottságát , - költségvetési pénzeszközök felhasználásának szükségességét és célszerűségét, - állami költségvetés végrehajtásáról készült zárszámadást,- az állami vagyon kezelését, annak jog és célszerűségét. Gazdasági Versenyhivatal: általános verseny- felügyeleti feladatokat lát el. - Figyelemmel kíséri a piaci szereplők magatartását , hogy betartják-e a tisztességes verseny törvényi követelményeit, - amennyiben törvénysértést tapasztal , úgy hivatalból vagy kérelemre beavatkozik ( 3 tagú versenytanács határozata útján, úgy hol eltilt az adott magatartástól, bírságot szab ki, vagy keresettel fordul a bírósághoz. 15/ A közig. területi, helyi szervei: Központi szerveknek alárendelt területi és helyi közigazgatási szervek: Dekoncentrált szerv típusok , önállósága csak irányítási kereteken beül érvényesül, míg a másik , a közigazgatási önkormányzat alkotmányban biztosított önállósággal rendelkezik és a központi szervek felettük csupán törvényességi ellenőrzést gyakorol. A dekoncentráció lényege: - az államigazgatási feladatok területi alapon való felosztása, - központi irányítás szervezeti alá- fölérendeltségen nyugvó érvényesítése. Dekoncentrált szervek fő jellemzői: - közig feladatokat látnak el, - területi egységben, többségük megyénként működnek, - erőteljes centrumhoz való kapcsolódás, - egyszemélyi vezetés alatt tevékenykednek, - területi kötődésük általában gyenge, - társadalmi kontroll csak ritkán érvényesül irányukban. Létesítésük az Országgyűlés és a Kormánynak az Alkotmány biztosítja a hatáskört: - Az Országgyűlés esetében és a kormányzás magába foglalja a szervezetlétesítés jogát, - Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. (Létrehozhatja: tv., + tv. felhat. alapján kiadott: - korm. Rendelet, min, rendelet, + korm. Rend., + az alapján kiadott min. rendelet. A dekoncentrált szervek jogállását sokféleség és pontatlanság jellemzi. A dekoncentrált szervek fea. és hatáskörére jellemzők: Hatósági jogalk.: - hatósági felügy., -hatósági ellenőrzés, - hatósági nyt.-k. Szakhatóságként való eljárás. Klf. elj. megindításának kezdeményezése, intézkedések megtétele, info. gyűjtés és szolg. Irányítása: vezetőit a min. elnök nevezi ki (legtöbb esetben). Dekoncentrál szervek tartalma: - országos hatáskörű önálló államigazgatási szerv, - országos hatáskörű államigazgatási szerv, -országos hatáskörű szerv, - országos hatáskörű központi irányító, felügyeleti és ellenőrzési szerv, - önálló országos hatáskörű szerv, - központi államigazgatási szerv, - egységes államigazgatási szerv, - munkaerő piaci szervezet. Felügyeleti típusú szervek pl: - Környezetvédelmi felügyelet, - állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, - munkavédelmi felügyelet, - bányaműszaki felügyelet, - növény-egészségügyi és állategészségügyi felügyelet, Egyéb faladat körű szervek: rendőrség, - honvédelmi és hadkiegészítő szervek, - vám és pénzügyőrség, - vízügyi igazgatóság, - földügyi szervezet, - munkaügyi központ, - statisztikai igazgatóság, - területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat, - adó és pénzügyi ellenőrző szervezet. Közigazgatási Önkormányzat: Önkormányzatok sajátosságai: - viszonylag széleskörű önállósággal , a helyi politika átalakításban meghatározott részvétel , - működésük átfogó jellegű,- közösséget megillető hatalomgyakorlás ez kézféle, közvetlen és közvetett formában, - az önkormányzatok képviselőtestületei a választópolgárokkal sorsközösségben vannak, - az önkormányzatok egyre inkább állami önkormányzatnak tekintendők. A helyi önkormányzatokat a feladat és hatáskörükbe tartozó helyi közügyek önálló intézésére jogosítja fel a törvény. E szerint: - a lakosság közszolgáltatásával való ellátása, - közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, - szervezeti és anyagi feltételek biztosítása tartozik a helyi közügyek közé. A helyi képviselő testületek: - önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, a döntés kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, - gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételével önállóan gazdálkodik, saját felelősségre vállalkozhat, - megfelelő saját bevételre jogosult, feladatainak ellátásához arányban álló állami támogatásban részesül, - törvény értelmében önállóan alakítja szervezetét és működési rendjét, - önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetések elismeréseket , címeket alapíthat, - helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez, - szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre. Az alapjogok minden Önkot. megilletnek a tv. keretei között, melyek a tv. alkotóval szemben is védelemben részesítik, azonban lényeges tartalom tv.-el sem korlátozható. Az Önkormányzás nem csak jog, hanem kötelesség is, melyek elmulasztása alkotmányos szabályt sért. Az Alkotmány szerint az ország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. Egybeépült község, ill. város és község egyesítését népszavazással lehet kezdeményezni, Nagyközségi cím 5.000 lakos felett használható. Van lehetőség település részi Önko. Létre hozására. Várossá nyilv.-t nagyközségek képviselő testülete kezdeményezheti, megyei jogú pedig az a város lehet, ami megye székhely, ill. 50.000 –nél nagyobb lakossága (döntés az ogy.-é). 16/ Az önkormányzati feladatok és hatáskörük. Az önkormányzatok társulásai: Az Önkorm.-ok működésének alapvető előfeltétele a fea.-ok (és hatáskörök) szabályozása. Az önkormányzatok helyi és köztestületi önkormányzatok. A helyi önkormányzat demokratikusan választott és demokratikusan működő helyi közhatalmi szervezet, amely a törvény keretei között az állam felügyelete és segítsége mellett saját felelősségére és területe lakosai érdekében önállóan szabályozza és igazgatja a feladata és hatáskörébe tartozó közügyeket. ( jogszabályt alkothat ) A helyi önkormányzati feladatok közé a helyi jogszabályokban meghatározott részét , és az önként vállalt teendőket sorolják. A helyi önkormányzatnak két része van, települési és területi : Települési önkormányzatok kötelező feladatává tette : - egészséges ivóvízellátás, - alapfokú oktatás, - egészségügyi és szociális alapellátásról, - közvilágításról, - helyi közutakról - helyi köztemetők fenntartásáról való gondoskodás,- helyi etnikai kisebbségi jogainak érvényesülését biztosítani. A kötelezően megállapított fea-ok ellátásához szükséges feltételekhez az ogy. biztosítja az ag.-i feltételek, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről is. Települési önkormányzatok: községi, városi fővárosi ,fővárosi kerületi önkormányzatok. Területi önkormányzatok, a megyei önkormányzat: A megyei közgyűlés képviselőit a választópolgárok közvetlenül választják.(A Főjegyző kaphat állig. fea.-okat és hatósági jogkör is megállapítható részére). Kötelező feladatai: - köteles ellátni azokat a feladatokat, amire a települési önkormányzatok nem kötelezhetők,- törvény kötelezővé teheti a megye egészére vagy nagy részére kiterjedő közszolgáltatások biztosítást. - középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátás, - muzeális értékek, történeti iratok gyűjtése, őrzése és feldolgozása, - megyei könyvtári , pedagógiai és közművelődési szolgáltatás, szakmai tanácsadás, - testnevelési , sportszervezési teendők, - gyermek és ifjúsági jogok érvényesítése, - egészségügyi , szociális ellátás, gyermek és ifjúságvédelem, - az épített és természeti környezet védelme, - megyei idegenforgalom , - térségi foglalkoztatási és szakképzési feladatok, - területi információs rendszer kialakításában való részvétel- megyei közutak ellátása. Megyei illetve települési önkormányzatok szervei: képviselő testület, ennek bizottságai , több területen pénzügyi bizottság létrehozása kötelező, - polgármesteri hivatalt jegyző vezeti, - polgármester vezeti a képviselőtestületet,- fontos feladatokat a képviselő testület végzi: - önkormányzati jogszabály alkotás, - költségvetés, zártszámadás, - utcanevek és terek elnevezése, - népi ülnökök megválasztása, - helyi címek alapítás és odaítélés, - helyi rendezvények megszervezés. Szervei a megyei önkormányzatnak: megyei közgyűlés, - megyei közgyűlés elnöke, - hivatala, jegyzője, bizottságai. AB hat. szerint Önko rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal (min. rendelettel sem) A fea.kör címzettje a képviselőtestület (közgyűlés), mely ált, szabály szerint az önkorm.-i hatásköröket gyakorolja, melynek hatáskörébe tartoznak az önkorm-i. hatósági ügyek intézése is. A képviselő testület határozata a bíróság előtt megtámadható. Önkormányzatok társulásai: az önkormányzatok szabadon társulhatnak. A társulás oka: - hozzásegíti a résztvevőket esetenként az Önko. Fea.-ok megszervezéséhez, - kapcsolatok tervszerű alakítása az érintett községeknek egyaránt érdekében áll, - fea.-ok szakszerű ellátása. A társulást a résztvevő Önkorm.-ok képviselőtestületeinek megállapodása hozza létre. I.hatósági igazgatási társulás , vannak kötelezően előírt ( egy-egy feladat egy közös szakember, pl. Szabs előadó, építésügyi előadó) meg kell állapodniuk a hatósági jogkör, illetőleg a kiadmányozási jog gyakorlásáról is. Két megoldást alakítottak ki illetékességgel rendelkező jegyző, a másik a meghatározott jegyző aki az egész társulás területére kiterjedően jár el. II.intézményes társulás , több település közösen hoz létre és tart fent intézményt pl. Iskolát, kollégiumot, egészségügyet.(ebben a megyei Önkorm. is rést vehet) III. társult képviselő testület, községi városi képviselő testületek hoznak létre, egyesítik a költségvetést, intézményeik közösen működtetik, közös hivatalt tartanak fenn.(Kizárólag az adott település ügyében az érintett képv. testület önálló dönt.) IV. Körjegyzőség, 1000 főnél kevesebb lakosú , egy megyén belüli, egymással határos községek hozhatnak létre.(De lehet 1-2.000 fős, és a székhelye lehet 2.000-nél nagyobb számú is). Társulások alapelvei: - társulás szabadsága és önkéntessége, - egyenjogúság tiszteletben tartása, - kölcsönös előnyök biztosítása, - arányos teherviselés, - kötelező írásbeliség, - szubszidiaritás (ha tv. másként nem rendelkezik akkor kell a Ttv.-t alkalmazni). Vannak még társulási típusok: - megbízásos társulás, két alany van a megbízó önkormányzat és a megbízott önkormányzat pl. Egyik község néhány tanulója a másik községbe jár iskolába. - egyszerű intézményi társulás, több képviselő testület közösen megállapodik szervezet fenntartáson, - intézményi társulás tanáccsal, önálló társulási tanácsot hoznak létre. - jogi személyiséggel rendelkező társulás: legmagasabb szintű szerveződés, önállóan vállalható jog, és köt. (Vannak még terület fejlesztési önk. társulások – kistérségi szerveződésekre) 17/ Az önkormányzati igazgatás szervezet és irányítása. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek. Az önkormányzati igazgatás lényegéből következik ,hogy a szervezeti rendszeren belül meghatározó szerepe van a képviselő testületnek. Az alkotmány az alapjogok között biztosítja, hogy a törvény keretei között a helyi önkormányzat önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét. Az önkormányzat képviselőtestületének át nem ruházható hatáskörébe tartozik a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A képviselő testületek ülései általában nyilvánosak. A testület főszabályként nyílt szavazással hozza meg határozatait és rendeleteit. Zárt ülésen azonban titkos szavazást is tarthat. A képviselő testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, valamint meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét , amelyek a lakosság és társadalmi szervezeteket tájékoztatják. A képviselőtestület (meghatározó súlya) : - meghatározza a bizottsági szervezetet, - megválasztja a bizottságok tagjait, - bizottságok részére feladatokat határozhat meg és döntési jogot adhat, - szervezeti és működési szabályzatban megállapítja a bizottságok működésének alapvető szabályait. Pénzügyi bizottság létrehozása kötelező 2.000 lakos felett: - véleményezi a költségvetési javaslatot, illetőleg a végrehajtásról készített beszámolók tervezeteit, - figyelemmel kíséri és értékeli a bevételek alakulását, - vizsgálja a hitelfelvétel indokait, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, - a bizonylati fegyelmet). A települések választópolgárai közvetlenül választják meg a polgármestert. (jelölt lehet, akit a választó polgárok 10.000 fős tel. lélekszám alatt 5%-a, 100.000 v. ennél kevesebbnél 3%-a, e felett 2%-a, a fővárosban 1% jelöltnek ajánlott.) A polgármester tagja a képviselő testületnek, aki 3.000 főnél nagyobb lakosú községben ezt főállásként űzi, vele szemben a munkáltatói jogokat a képviselő testület gyakorolja. A polgármester , valamint a képviselő testület és bizottságok közötti viszony a következőkkel jellemezhető: - polgármester összehívja és vezeti a képviselő testület üléseit, - képviselő testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja, - amennyiben a polgármester a testület döntéseit önkormányzati érdekre nézve sértőnek tartja vissza adhatja ismételt tárgyalásra, - a polgármester segíti a képviselők munkáját, indítványára a képviselő testület bizottságát össze kell hívni. Az irányítási jog a polgármestert illeti meg: a jegyző javaslatának figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatkörét, - hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben , hatósági jogkörökben dönt, egyes hatásköreit átruházhatja, - a jegyző javaslatára elkészíti és a képviselő testület elé terjeszti a hivatal belső tagozódását, munkarendjének , ügyfélfogadási rendjének meghatározását, - szabályozza a kiadványozás rendjét, - gyakorolja egyéb munkáltatói jogkörét. Alpolgármester: helyettesíti a polgármestert, - segíti munkáját, - irányításával látja el feladatait. Jegyző (megbízatása kif. szakmai tartalmú): - vezeti a hivatalt, - hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozási kiadványozás rendjét, - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, - döntést előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben, - a polgármester átadott hatósági ügyekben dönt, - tanácskozási joggal részt vehet a képviselő testületi üléseken, - dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (Jelzési kötelezettsége van ha a képv.test., vagy a polg.m. döntésében jogszabálysértést észlel.) Körjegyző: - ellátja a képviselő testületek , bizottságok és települési képviselők működéséhez kapcsolódó feladatokat, - elkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási döntéseket, gondoskodik végrehajtásáról, - évente beszámol az érdekelt képviselő testületeknek a körjegyzőség munkájáról. A képviselőtestület önálló hatáskörrel nem rendelkező hivatalt hoz létre: polgármesteri hivatal. Megyei jogú város Önko-a létrehozhat kerületeket és kerületi hivatalokat (elöljáró vezeti). A megyei Önko. Hivatal vezetője a főjegyző. Tv., vagy annak felhatalmazása alapján korm. Rendeletben meghat. esetekben honvédelmi, polgárvédelmi és katasztrófa elhárítási ügyekben a (fő)polgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke részt vesz orsz. Állig. fea.-ok helyi vh.-nak irányításában.(Ők kivételesen gyakorolhatnak állig. hatósági jogkört.) Helyi önkormányzatok és központi állami szervek: Az Országgyűlés kapcsolatát a helyi önkormányzatokkal az Alkotmány alapozza meg. Az önkormányzat feloszlatása kifejezetten a alkotmányellenességhez kötődik:- a közig hivatal vezetője jelzi a belügyminiszternek az alkotmányellenesen működő képviselő testület működését, - a belügyminiszter kezdeményezi a Kormánynál az országgyűlés előterjesztés benyújtását, - a Kormány az Alkotmánybíróság véleményét kikérve után javaslatot terjeszt az országgyűléshez az alkotmányellenesen működő helyi képviselő testület feloszlatására, - végül az országgyűlés feloszlatja. A köztársasági elnököt akkor jutatja szerephez , ha az Országgyűlés az alkotmányellenesen működő helyi képviselő testületet feloszlatja. Ilyenkor az új képviselő testület megválasztásig köztársasági biztost nevez ki, kitűzi az ogy. és helyi önkorm. választásokat. A miniszterek és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolatok: - államigazgatási feladatok ellátásával összefüggő szakmai célkitűzések érvényesítése, - önkormányzatok által fenntartott intézményekkel kapcsolatos központi feladatok ellátása, - kölcsönös információ áramlás,- költségvetési törvényben meghatározott pénzügyi támogatások nyújtása. A közigazgatási hivatal centrális alárendeltségű államigazgatási szerv. Illetékessége a fővárosra és egyes megyékre terjed ki. Hivatalvezetői megbízást az kaphat, aki: - állami és jogtudományi doktori végzettséggel, - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, - legalább két év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. A hivatalvezetőt , aki minisztériumi főosztályvezetői beosztású köztisztviselő, a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A hivatal szervezeti és működési szabályzatát irányítási jogkörében a belügyminiszter hagyja jóvá. A hivatalvezető kezdeményezheti:- törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál, - törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát, - képviselő testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, továbbá tisztségviselők felelősségének megállapítását. A hivatalvezető államigazgatási hatósági jogkörrel is rendelkezik. 18/ Irányítás, felügyelet, ellenőrzés a közigazgatásban. Az irányítás szociológiai értelemben két szervezet között olyan hatalmi viszony, amelyben az egyik ( az irányító) szervezet, a másik ( az irányított) szervezetre meghatározó befolyást gyakorol. A befolyás az irányító akaratának érvényesülését jelenti. Irányítás elemei:- alanya az irányító, - tárgya az irányított szervezet, - célja az irányított szervezet zavartalan és eredményes működésének biztosítása, - tartalma az irányító szerv által rendszeresen ellátott feladatok összessége.(a szervezet működéséhez kapcsolódik). Szervi működési viszonyok: - a szervezet létesítése, megszüntetése, átszervezése, - fejlesztési ügyek, - működés személyzeti feltételeinek biztosításával kapcsolatos ügyek, - működéshez szükséges dologi, anyagi feltételekkel kapcsolatos ügyek, - belső szervezet kialakításával és átalakításával kapcsolatos ügyek, - szervezet működési rendjének kialakításával és átalakításával kapcsolatos ügyek, - szervezet vezetéssel kapcsolatos ügyek. Az irányítás eszközei: - irányítás jogi eszközei, - nem jogi eszközök, erkölcsi, anyagi ösztönzés. A szervezet irányításának jogtudományi értelmezése, - szabályozás joga(normatív aktus kiadásának joga) - konkrét utasítás adásának joga, - konkrét ügyekben való döntés ( határozathozatal ) joga, - aktus felülvizsgálati jog, - ellenőrzési jog. Az irányítás és hatósági tevékenység elhatárolása , - szűkebb körű jogosítványok, - részleges jogosítványok, - részletesen és pontosan van szabályozva. Irányítás alá-fölérendeltség, ágazati és funkcionális irányítás minősül hierarchián kivüli irányításnak. Irányítási hatáskör: (teljes: ha az irányító szerv valamennyi irányítási jogosítványát korlátozás nélkül gyakorolhatja) Korlátozott: ha jogi norma növeli a szervezet önálló döntési jogát (hatáskör elvonás tilalma), - korlátozzák (kizárják) az irányító szer konkrét utasításadási jogát, - korlátozzák aktus felülvizsgálati jogát. Szervi ügyekben szervi irányítás, szakmaiban szakmai. Irányítási jogosítványok: - szabályozási jog, - az irányított ügyeiben való döntés, - konkrét utasítás, - aktus felülvizsgálati jog, - ellenőrzési jog. Az irányítás és felügyelet tartalmának elhatárolásánál a jogtudományban az- az általános nézet, hogy a felügyelet általában kevesebb befolyásolási lehetőséget biztosít, mint az irányítás. Az irányításban erős irányítási jogosítványok (szabályozási, döntési, utasítási jog), a felügyeletekben ellenőrzési, fogyatékosság megszüntetésére való felhívási és felelősségre vonás kezdeményezési jog. A felügyelet típusa: (ezek hierarchián kívüliek ) - hatósági felügyelet,( pl. Munkavédelmi, Bányaműszaki felügyelet) - törvényességi felügyelet, ( Jogszabálysértés orvoslására hivatott) - szakfelügyelet ( meghatározott intézetek szakmai szabályait felügyelete) Közigazgatási tevékenység fajtái: -irányítás, felügyelet, - ellenőrzés a közigazgatásban jogalkotói tevékenység. Az irányítás : hierarchikus igazgatási viszonyok tevékenységi fajtái. Az irányítás felügyelet közös eleme az ellenőrzés. Ellenőrzés két fajtája van a hierarchián belüli és kívüli. Utasításoknak való engedelmesség: Feltétlen engedelmesség elve: Az utasított mindenkor köteles az utasítást vh.-ni, annak jogszerűségét nem vizsgálhatja. Teljes felelősség elve: Az utasított köteles az utasítás jogszerűségét vizsgálni, és ha az jogszabály ellenes meg kell tagadnia. Mérsékelt engedelmesség elve: Az utasított az utasítás jogszerűségét vizsgálhatja, és mérlegelheti ez alapján a megtagadását. Általános jogelv: Ha a konkrét utasítás jogszabályba ütközik első fea. az utasított és az utasító között a jogszerűség tisztázása. Ha nem sikerül írásban kell kérnie az utasítást előterjesztési jogot kell biztosítani a felettes szervhez, aki ha megerősíti azt, akkor végre kell hajtani. Kötelező megtagadni: Ha annak vh.-val bcs, vagy szabs. valósulna meg. A hatályos jog szerint a köztisztviselőnél az utasítást adón figyelmét az utasítottnak fel kell hívnia arra, hogy utasítása jogszabályba ütközik, azzal kárt okozna, vagy az érintettek jogos érdekét sértené. <br>Partneroldalak: <br> <a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br> <a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br> <a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br> <a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br> <a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br> <a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br> <a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br> <a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br> <a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br> <a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br> <a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br> <a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br> <a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br> <a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>